Naperőművek hálózati csatlakozási lehetősége

Elindult november 30-án, a nap- és egyéb erőművek, illetve a villamosenergia-tárolók hálózati csatlakozási igényeire vonatkozó második közzétételi és együttes igényvizsgálati eljárás -jelentette be az Energiaügyi Minisztérium. Az eljárás során 2029-től kezdődő csatlakozási lehetőséget kaphatnak az ipari méretű projektek, de lesz egy gyorsítósáv is a szabályozható hagyományos erőműveknek és tárolóknak. Az információk szerint sietnie kell az újabb nap- és egyéb erőműépítésben gondolkodó beruházóknak, mert az eljárás 20 napig lesz nyitva. Az is lényeges, hogy a gyorsítósáv, tehát a garantált csatlakozási időpontnál hamarabbi csatlakozás azoknak is megnyílik, akik a szeptemberben zárult első közzétételi eljárásban naperőműre kaptak csatlakozási jogot, és technológiaváltással nem időjárásfüggő megoldásra váltanak.

Mi az új bejelentés lényege?

Egymással párhuzamosan tette közzé az Energiaügyi Minisztérium és a rendszerirányító Mavir, hogy elindult november 30-án a második közzétételi és együttes igényvizsgálati eljárás (az aktuális szabad kapacitásokról és a csatlakozás műszaki és várható gazdasági feltételeiről szóló részletes tájékoztató). Ehhez úgy jutottunk el, hogy a meghirdetést a kormány háromszori halasztása után november 11-ig kellett volna megtenni, de egy minapi kormánydöntés mára halasztotta az eljárás kezdetét.

Az új eljárásban 2029-től kezdődő garantált csatlakozási lehetőségre lehet jelentkezni az elosztók felé, és a Mavir december 14-én egy fórumot is tart a témában. A benyújtott igények alapján határozzák meg az elosztók és a rendszerirányító a következő években szükséges hálózatfejlesztéseket, és így tervezhetőbbé válnak a folyamatok.

A második eljárás kapcsán lényeges információk:

• Az információk szerint az első eljáráshoz hasonlóan most is 20 napig lesz nyitva a lehetőség a jelentkezésre.
• Úgy tudjuk, hogy a már megismert biztosítéki rendszer lesz érvényes a második eljárásban is.
• Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében kimondott cél, sőt elkerülhetetlen a nem időjárásfüggő termelőkapacitások megőrzése és újabbak létesítése.
• 2029-től lehet garantált betáplálási kapacitásra lehetőséget szerezni, de ahogy a két közlemény jelzi: lesz egy gyorsítósáv a szabályozható hagyományos erőműveknek és tárolóknak akkor, ha a napenergia-termelési csúcsidőszakokban nem táplálnak be a hálózatba.
• Fontos új információ, hogy azok az első közzétételi eljárásban jogot szerző naperőmű tulajdonosok (lásd alább), akik szeretnének a 2028-as dátumnál hamarabbi csatlakozást, el tudják ezt érni, ha technológiaváltással nem időjárásfüggővé teszik a projektjüket az elnyert méretű kapacitásra, tehát például a naperőmű mellé akkumulátoros tárolót telepítenek, vagy gázmotoros, biomasszás, vagy biogázos erőműre váltanak. Az is lényeges, hogy a technológiaváltás során nem növelhetik a már elnyert kapacitást a feltermelés során.
• Az is lényeges, hogy az első forduló előtt csatlakozási lehetőséghez jutott beruházók a közzétételi eljáráson kívül nyújthatnak be többlet betáplálási kapacitás nélküli csatlakozási igényt új berendezésre.

Hogy állunk most a naperőművek terén és mik a kilátások?

Nagyon durva felfutást mutatnak idén a naperőművi kapacitások, hiszen 2023 első tíz hónapjában több mint 1500 megawattal nőtt a hazai naperőművek, napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye. Csak hogy ezt érzékeltessük, nem árt rögzíteni: az idei bővülés augusztus óta folyamatosan nagyobb, mint amekkora a tavalyi rekordév egészében elért gyarapodás volt. Sőt: januártól november elejéig több kapacitás épült ki Magyarországon, mint amennyi 2020-ig összesen.

Mindez azt jelenti, hogy jelenleg bő 5500 MW a naperőművi beépített kapacitások volumene, ebből mintegy 3300 MW az ipari méretű (50 kW feletti) és minegy 2200 MW a háztartási méretű kiserőmű együttes kapacitása.

Így megyünk tovább a beépített naperőművi kapacitások terén:

Az első közzétételi eljárás előtt csatlakozási jogot szerzett projektekből még mintegy 3300 MW fog csatlakozni 2024-2027 között évente nagyjából arányosan elosztott méretben, tehát ez eleve évi közel 1 GW-tal fogja növelni a beépített kapacitást.

Az első közzétételi eljárás során, amely szeptemberben zárult, és komoly lemorzsolódást hozott, végül 127 naperőmű kapott csatlakozási jogot 2028 végétől kezdődő dátumra, amelyek együttes beépített kapavitása 1588 MW lesz. Emellett 63 projekt keretében 287 MW tároló is létrejöhet, így az együttes tárolói kapacitás megtízszereződhet.

Jelenleg a tavaly őszi lakossági napelemes csatlakozási roham miatt még folyamatban van a HMKE szegmensben durván 1000 MW kapacitás beépítése a hálózatba.

• A januárban induló lakossági Napenergia Plusz Programmal, amely a zöldenergia termelését és tárolását együtt támogatja majd a bruttó elszámolási rendszerben, tovább nő majd a lakossági napelem kapacitások volumene.
• A fentiek azt jelentik, hogy 5500+3300+1588+1000 MW naperőmű kapacitás biztosan várható 2028-ig, azaz legalább 11 GW, és erre jöhetnek rá a saját célra termelő ipari egységek (visszwattos rendszerek), a további lakossági kapacitások, illetve a második közzétételi eljárásban jelentkező projektek. Utóbbiak garantált csatlakozása csak 2029-től lehetséges, ahogy a minapi jelzés alapján az új szélerőmű projektek esetén is.

Mindezek miatt írja azt a tárca közleménye, hogy

a háztartási napelemes rendszerekkel együtt a Nemzeti Energiastratégiában még 2040-re megcélzott 12 gigawattnyi összes kapacitás egy évtizeddel korábban, 2030-ra rendelkezésre állhat.

Forrás: Portfolio