Az uniós energiapolitika középpontjában az energiaellátás biztonságára és az energiaágazat fenntarthatóságára irányuló különféle intézkedések állnak. A leküzdendő kihívások között szerepelnek az importfüggőség, a korlátozott diverzifikáció, a magas és változékony energiaárak, a növekvő globális energiaigény, az éghajlatváltozás éghajlatváltozásból fakadó növekvő fenyegetettség, a megújuló energiaforrások kihívásai.

2022. április 20-tól lehet pályázni a GINOP-4.1.5-22 Energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatásra a hazai kkv szektornak. A pályázat keretein belül a támogatható projektek összköltségének maximum 90%-áig érhető el támogatás minimum 75 millió Ft, maximum 500 millió Ft értékben. A cégek legalább 75, de akár 500 millió forintot nyerhetnek el a fűtésük és világításuk korszerűsítésére, napelem vagy hőszivattyú telepítésére.

Az energiahatékonyság egyre nagyobb szerepet tölt be életünkben.

Az épületek energiatakarékos és gazdaságos üzemeltetéséhez hatékony segítséget biztosítanak az okosépületekben egyre gyakoribb épületautomatizálási és épületszabályozási rendszerek. További előnye ezen rendszereknek a biztonságos működés.

2022. augusztus 1-től megváltozik az egyetemes földgáz- és villamosenergia-szolgáltatás igénybevételére jogosult ügyfelek köre.

A változások miatt a lakosság és a mikrovállalkozások kivételével a továbbiakban az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak 2022. július 1-jéig nyilatkozniuk kell. státuszukról

Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben célul tűzte ki, hogy végsőenergia-felhasználása 2030-ban ne haladja meg a 785 PJ értéket. Az eddig bevezetett intézkedések évente mintegy 3 PJ megtakarítást eredményeztek, 2021-től ennek duplájára van szükség. Ezért 2021. január 1-jétől egy új szakpolitikai eszköz, az ún. energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) bevezetése kezdődött meg.

Koronavírus: A légszennyezés és a CO2 ugrásszerűen csökken a vírus terjedésével. 

A szerző megállapításai szerint néhány városban és régióban a légszennyező anyagok és az üvegházgázok szintje jelentős csökkenést mutat, mivel a koronavírus életünk minden területét érinti, beleértve a közlekedés minden formáját és az ipari működést. 

A PAN-LNG-4-DANUBE Projekt (PL4D) célja az Európai Unió alternatív üzemanyagokkal kapcsolatos stratégiájához kapcsolódóan a cseppfolyósított földgáz (LNG, a továbbiakban: LNG) felhasználásának elterjesztése a hazai közúti, vízi és vasúti közlekedésben. Cégünk e programban kapott jelentős előkészítési feladatokat.

Munkatársunk, Dr. Somogyi Andrea abban a megtiszteltetésben részesült, hogy személyes meghívót kapott a töltőállomás átadóünnepségére. A meghívó apropója az volt, hogy Magyarországon, a Csepel-sziget déli szegletében ugyancsak LNG töltőállomás létesítése kezdődött, melynek megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére cégünk, a Solver Unio Kft kapott megbízást.

Új elemekkel egészült ki a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló kormányrendelet. 

Akár 15 millió eurónak megfelelő adókedvezményt is kaphatnak azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt egy évben energiahatékonysági beruházásba kezdtek. Most, a jelenlegi válsághelyzetben különösen fontos minden vállalkozás számára kiadásainak csökkentése. Ennek egyik lehetősége a társasági adókedvezmény igénybevétele, melyet még akár a tavalyi évre vonatkozóan is igénybe vehetnek.

Az éghajlat kialakításánál alapvető az a sugárzó energia, amely a Napból a földfelszínre jut. A besugárzás területi eloszlását két tényező határozza meg: a földrajzi szélesség, valamint a felhőzet mennyisége. Hazánk területén az országon belül tapasztalható kis szélességkülönbség miatt a döntő szerepet a felhőzet játssza.

Budapesten két helyszínen tartottunk előadást energetikai szakreferensek részére az energiamenedzsment technikai eszközeiről, méréstechnológiai módszerekről, az ISO 50001-ről valamint az energiahatékonysági beruházások társasági adókedvezményéről.

Az energiahatékonyság egyre nagyobb szerepet játszik a középületek felújításában is; erre a tényre irányítja rá elsősorban a közszféra figyelmét az Európai Unió INTERREG EUROPE 2014-2020 Programja által finanszírozott „REBUS – REnovation for Energy efficient BUildings” elnevezésű projektje.

Az EH Invest 2018 tavaszán útjára indítja díjmentes vállalkozásfejlesztési programját Magyarországon. A képzés az energiaipar, okos városok, mobilitás és közlekedési szektorok startupjainak, ötletgazdáinak ajánlott és belépést jelent az InnoEnergy befektetéseihez.

Erős a kereslet a falazati égetettkerámia-termékek iránt: 2017-ben 30-35 százalékkal tovább bővült a piac, míg a fehér falazati anyagokból mintegy 25 százalékkal adtak el többet a hazai gyártók. A hőszigetelőanyagok terén szintén két számjegyű a bővülés. 

A világ egyik legnagyobb sörgyártója, a Carlsberg-csoport ambiciózus tervet hirdetett a fenntarthatóság terén. A „Together Towards ZERO” fantázianevű projektben nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, minthogy 2030-ra nulla emissziós szintet érnek el a világszerte található összes sörfőzdéjükben.

2030 körül a világszerte értékesített új autóknak már mintegy 30 százaléka elektromos hajtású lehet, ez pedig pár éven belül a fosszilis üzemanyagok keresletének érezhető csökkenését eredményezheti.

A tavalyi évben 55 százalékkal nőtt a CNG-értékesítése Magyarországon. A 2016-os egész évet tekintve összesen 12,4 millió köbméter bio- és földgáz üzemanyagot használtak fel járművek hajtására. Ez markáns növekedést mutat a gázüzemű közlekedés irányába.

A teljes hő- és gőzenergia-igényét megújuló forrásból állítja elő a Hungrana Kft. egy most induló beruházás révén. A biomassza kazán 2018 végére megvalósuló bővítése 5 millió euróba kerül.

Teljes mértékben átállna a megújuló energiára a világ egyik legnagyobb sörgyártója, az Anheuser-Busch InBev